A Park (hogy a jó k***a anyátokat ba***tok teherbe ti fosalakú g**ik)
Richard Dorfmeister és a nagyszínpad! Gondolom mondanom sem kell mekkora nagy dolog ez a magamfajta nu jazz és óvatosan-átgondolt-ám-határozzottan-építkező-elektronikus-zenét-csinálok-fan-nak! De aztán rávetültek a viharfellegek az esti szórakozás ígéretére: nincs engedély! Mégis van! Mégsincs de a pali fog játszani! De nem! De igen, de csak 1000 embernek! Szerinted? Mind1, átugrunk a másik oldalról és megnézzük. Persze ember egy szál se vagy alig. Fasszom, hát ki ezeknek a PR-ese? Valami agyhalott? Érthetetlen keverés... Mindegy, pénztárhozmenés, kérés, fizetés, bemenés. Mondjuk halkan jegyzem meg, hogy a bejárat elhelyezkedését nem tudta elmagyarázni a pénztáros maca, de megoldottuk. Bent pangás és hullaszag, dacára annak hogy emberünk már játszik (pontosan kezdett). Borospohár a kézben, jönnek az ásványvizek is. SugarB ezúttal tényleg Budapesten van és sikerül is néha s-el kimondani ezt a nehéz helységnevet. Biztosan nem könnyű... Sajnos a produkció nem kimondottan tüzes, emberünk óvatosan mozog a pult mögött MC-je pedig a "tömegben" nyomul. Újabb ásványvíz, egy kis játék a falakkal de semmi különös. Azután vége. Pontosan 1 óra műsoridő adatott meg 1.500 Forintért, egy kritikán aluli kommunikációs bakit követően. Nem mondom hogy nem érte meg elmenni, de nem ez lesz az, amire majd ez unokáimnak emlékezem ha a minőségi tánczenéről adok nekik elő.
Viszont az Alexander Ebert-féle Truth remix nagyon tetszett. Már nem volt felesleges elmenni. (mondjuk hónapok óta hallgatom ezt a Neston-on, de akkor is...)
Shure shot (Mom Leroy és a kedves közönsége)
Béci reggeli kárálása: "Borzasztó ez az idő bazmeg, borzasztó! Koszos lett a kocsi, nem bírok motorozni és úgy egyébként is." Drámai, nem? Kényelmes majom! Kicsit sajnálom is egyben, de inkább a FUCK! Aputól X6 karira, aztán meg megy a csajozás a MoM Leroy-ban. Ebben persze az a baj hogy nem én kapom a Bimmert aputól és így a Leroy-os csajok le se szarnak. Ha meg mégis akkor az este minimum 40K. Alaphangon bazmeg, alaphangon... És a végén még a taxi. Vagy ha kocsival megyek akkor kijön, meglátja és fintorog. A MOCSKOS TETEM! Hát gurul nem? Elvisz oda ahova kell, nem? Akkor?
És akkor beül és: kazettás magnó? 2012-ben? Igen bazmeg, mi más! 1997-ben ez volt az alap és nyilván jobban szól mint a te Twingódban a szaros zene te Tetem Teeeee! De persze elviszem haza mert igazi úriember vagyok de nagyon nehéz ilyen interakció után jó képet vágni, pedig jól indult vele az este. Közben persze kritizálja hogy mér nem nyomom neki meg minek az automata, tiszta hülyeség: elveszi a vezetési élményt! Nyilván... A közúti közlekedés igényli a feszes futóművet és a váltogatást, különösen a zebra utáni kigyorsítási szakaszokon és a kanyar bejárati íveken, mondjuk a Lékai János térnél a Randevú presszó felé. Nyilván...
És akkor a hazaérés: kiszállás előtt már feszeng, nyilván várja hogy majd nyomulni fogok. Hiába ugattam egész este hogy én csak szórakozni akarok, van csajom, nem érdeklődőm iránta szexuálisan. Persze nem érti, ŐT mindenki kívánja, ezért nekem is KELL! Konkrétan ellentámadásba lendül és számon kér hogy nem látja rajtam az akarást. Érted? Fordult a kocka. (mégiscsak kiderült hogy jól szituált pali vagyok és talán érdemes lenne velem foglalkozni a gengszterek és a budai ficsúrok után????) Pedig csak annyi kellett volna hogy kiszáll és vissza se néz. De nem, kellene még a vergődésem de nincs olyan mert nekem nem KELL! És ez a kulcsszó! Nem KELL nekem és ez lehet az ami miatt átkapcsolódott valami a hülye fejében. Most már érdekes vagyok a zsebes gatyámban az öreg autómmal együtt. Esetleg beugrik neki hogy jó a szövegem és 2 órával ezelőtt mentálisan megsemmisítettem a ún. menő haveri köréből néhányat. Vagy a most jött le neki hogy azért nevetgéltem egész este mert nem volt FONTOS ez az egész és lehet hogy TÉNYLEG nem érdekel mert valóban VAN valakim vagy mert őt arra helyre nem tartom ÉRDEMESnek. Lehet hogy EZ az amire beindul? Beteg...
Mindegy, kirakom. Mehet. Volt 4 jó óránk ahol begyűjtöttem némi intenzív érzelemcsokrot amivel túlélek. Látom a szemén a bizonytalanságot. Biztosan nem erre a befejezésre gondolt. Én sem de ebből kihoztam a legtöbbet. Hátradőlök és adok némi gázt & hangerőt a Beastie Boys kazira. Shure shot...
Motorszerelgetés és egy kis matek
Még tavaly szezon elején megfogadtam hogy nem baszok ki magammal, kihagyom a Márciust és majd csak Áprilisban tolom ki a gépet a tuti 20 fokban. Még így is könnyedén beszophatok ha valami közbejön (mint tavaly ahol Janesz haverom spanja nullázta le az R6 futóművét és minkét felnit gumistul) mert amint lemegy a nap azonnal befagy a seggem. Tehát ez lett a vége a dalnak:
Mondanom sem kell hogy este 7 lett mire felkötöztük a trélerre, szóval mire leértem a Mátrából sötét lett. Őz és Kóborkutya urak nyilván azonnal be is vállaltak egy halálugrást pont elém, miközben én készültem a fagyhalálra. Majd jött Nyúlúr is hasonló céltól vezérelve. Közben apránként felvettem mindent amit a motoron találtam a hideg ellen de semmi nem segített, hiába na Március az még nem a tuti motoros szezon. Persze az ember még a túra előtt a motorom szerény teljesítményén röhögött meg a várható tempóm miatt aggódott. Kár volt... Annyira sietett hogy le ne kapjam a kanyarokban hogy elfelejtett előre nézni és beleszaladt egy jópofa kráterbe az út közepén. A felfagyásokra szezonkezdéskor különösen ügyelni kell...
És akkor vissza a szerelgetéses témához: ha már mindenképpen nekivágok a motorozásnak akkor legyen a gép rendben gondoltam tavaly és lőn, felviradt az idei év szezonkezdete is. Tavaly pont 21K-nál tettem le a gépet a nullás gumikkal és 12K-t futott olajjal és a 18K-t futott gyertyákkal. (ez így elég sok) A szezont ezekkel nem okos kezdeni mert a gumi már nem gumi hanem átalakult egy profil nélküli műanyagkarikává, a gyertyának bármikor beugorhat a tré és az olaj pedig nyilván szétsavasodott a pihenés hónapjai alatt nem kevés kondenzvizet elraktározva. Ez a 21K azt is jelenti egyben hogy jön a nagyszervíz új vezérműszíjakkal és az összes olaj ledobásával. Mindennek a tetejére jön a lánccsere a lánckerekekkel együtt. Nagyon jó...
Azt még tavaly eldöntöttük Csigával hogy hagyni kell a sport-túra szegmenst gumik tekintetében mert annál én többet várok el tőlük. A futásteljesítmény tekintetében pedig kompromisszum kész vagyok. Ez kb azt jelenti, hogy hiába mentem le a Metzeler Roadtec Z6-okkal közel 15.000 kilométert az utolsó 3-4 K már nagyon necces volt. A kocka-profil és a kifáradt keverék miatt kanyarba befelé szitált, kifelé meg elfelejtett betapadni. Most tehát jöjjön valami sportosabb ami jobban bírja amig el nem fogy. Agyártó maradhat, hiszen azzal semmi bajom de a keverék és a minta legyen más: mondjuk egy Sportec M3. Egyenlőre még nem zorallkodtam velük de ha csak egy kicsit jobban tapadnak akkor már megérte. Igaz hogy legjobb esetben is csak 8K-t tudok legurulni vele de addig mindenben jobbnak kéne lenni mint a réginek, mindezt pedig kicsit kevesebbért. Aztán még jöhetne egy új lánc is mert ami rajta van azt már túránként piszkálni kell. Persze a gyári hátsó lánckereket fent hagytuk mert egyrészt lecserélni kurva drága lenne, másrészt meg mert kibír az még egy szezont és utána egy upgrade jön amúgy is. (MTS 1200 ABS, mondjuk...)
Tehát a matek:gumi 64K, csere 7K, nagyszervíz 90K. Odabasz mi? Mindezt szaros Húszezer kilométerre. Ha ehhez az autókat megszégyenítő adót is hozzáveszem akkor... de inkább nem is gondolok rá.
És hogy milyen volt szerelni? Rémes. A felhasználóbarát szerelgetési lehetőség nem volt a specifikációban. Konkrétan az ülést is magán hordozó tank leszedése mindent vitt meg 2 órát asz életemből. Kb annyira volt utálatos és nehéz mint Gabi barátom kitűnő 300M-jének a fényszóró-izzó cseréje amihez egy tervezési baki miatt először le kell szerelni a komplett első lökhárítót hiába is mond a users manual mást. A legszűrő cseréjéhez tehát ennyire kellett szétkapni:
A háttérben egy remek MVA F4 látható amiről Csiga annyi idő alatt szedte le az idomokat amíg én kivettem a csavarok kb 80%-át. Nem volt könnyű, mondjuk nem is azért csináltam.
Most viszont már jó és alig várja hogy újra belelendüljek a dologba és hogy megpirítsak egy-két pikírt sportmotoros manust. Mert mindig úgy kezdődik hogy: "mi ez, Hiyosung?" "Nem, Ducati" "Bazzz, tényleg? Jé, léghűtéses?" "Az" "Hánylóerős?" "84 és fél" "Aha... (lemondó legyintés) akkor majd te menj elöl mint a leglassabb, majd ha akarunk úgy is leveszünk bárhol" "Értem, majd figyelek..." És a végén meg csak a hülye nézés. Persze a benzinkúton már inkább egymást basztatják hogy "hú, láttad mekkorát kanyarodtam a könnyített lendkerekem miatt...?" Én láttam, mert jó közelről meg tudtam nézni amikor elmentem neki külső vagy belső íven: óriásit...
Thai masszázs
VR még tavaly ajándékozott egy Thai masszázs-vouchert nekem és kedves "feleségemnek". Vagy inkább fordítva, haha! Az volt ráírva hogy relaxációs. Mire következtetek én ebből? Arra, hogy finoman majd ellátja egy thai kiscsaj a bajomat sok balzsamozást közbeiktatva és egy kevés pénzért jöhet a happy ending. De nem...
Már eleve a bejelentkezés is kemény, mert a relaxáció templomában a recepciós egy idegesítő orgánumú kövér hazai lány, aki szerint a customer care simán ok ha telefonnal a fülén int az frissen érkezőnek hogy kövesse majd rámutat a matracra és egy alaktalan ruhacsomóra majd viszlát. A masszőz pedig egy Thai mami (Tomcsi kedvéért: Mamitu, Mammaróza, Mammagésa, Mammagáj) aki csak az ok és a no szavakat ismere a nemzetközileg is ismert nyelvekből Nagyon szórakoztató... Természetesen a happy ending fel sem merült!
Szóval a hely nagyon relaxációs, frankó sötét cseresznyés -LoL- és venge színekkel a padlón és a falakon. Enyém lett a sarki fülke 1 órára és azonnal érkezett is a thai mama, belső erőtől vibrálva.
Hamar kiderült hogy az alaktalan textilkupac az előmelegített ágyon egy gatya (kötős) és egy tunika amit azonban rejtélyes okokból nem szabadott magamra vennem. A mama rám parancsolt egy kurta vakkantással hogy hasra és már tolta is s a könyökét a gerincem melletti izomcsoportba. Majd balzsamozás és tovább. Ekkorra már éreztem a bajt, de azt hittem hogy majd jól fellazít és jöhet a relaxálás. De kurvára nem. Még hátravoltak a lapockák és az ülőmunka miatt kialakult izomgöbök szétmasszírozása. Mondjuk könyökkel ahogy egy Thai harcos-amazonhoz illik. Nyilván ez már se jó se relaxációs nem volt. 12 perc (tudom mert egy bántóan erős fényű digitális óra volt pont a fejemnél így a legmélyebb ponton a számok beleégtek a retinámba, örökre kitörölhetetlen izzó szegmensek formájában a fájdalom mementójaként. És így lettem egy élő műalkotás de mit is akartam írni..? Ja: a könyökösök után hátulról közelített az ánuszom felé. Eszembe is jutott hogy ennyire nem is lehet egy nő erős, elképzelhető hogy egy kivénhedt ladyboy-al hozott hozott össze a sors. Összeszorult a gyomrom... és az ánuszom is. Ekkor azonban az analizáció helyett helyett gonoszul beletérdelt a combom hátsó felébe majd vakkantott és a kifordított kezemnél fogva hátrahúzott. Befostam. Éreztem ahogy elhagy az erő és betyárkörtéket vizionáltam, meg a thai lányokat akik röhögve mossák a gatyákat majd arcukra fagy a mosoly ahogy az enyémhez érnek. Ettől egy picit jobb lett a akdvem is de a következő vakkantással el is hessegette a talmi boldogságérzetemet. Fel kellett ülnöm. Tudtam hogy most jön a legrosszabbja. És tényleg: hátulról kifeszített hídba majd átkulcsolt as lábaival és megtört mindkét oldalra. A többire nem emlékszem de hamar vége lett.
Kifelé menet szembejött egy joviális öregúr és egy komoly kinézetű manager fasza öltönyben. Láttam rajtuk hogy élvezni fogják ők is!
Persze valamelyik a 600h-s Lekxusával úgy rám állt hogy hosszú másodpercekig flippereztem a kerekekkel mire kijött az 5 méter a sorból de valahogy nem esett nehezemre. Otthon lecsekkoltam a hátam a tükörben és beigazolódott a gyanúm, véraláfutásos a lapockám körül itt-ott de minden sokkal könnyeben megy mint azelőtt.
Van még egy voucherem. Már alig várom!
Dave Seaman
Ja: voltam múlt Pénteken a Prestige-ben. Dave Seaman volt. Én meg egy karnyújtásnyira tőle. Kedvelem... ;)
Még egy kis BMW és némi önismereti vizsgálódás
Elzarándokoltam Rantoszhoz a BMW-k nagy ismerőjéhez aki -állítása szerint- nem csak hivatásnak hanem konkrétan hobbinak tekinti a bajor gyár produktumait szerelgetni. Műhelye Budafokon található a pezsgőgyár egyik mellékágán kb 15 méter magasan a hegyoldalban. Külön jó is ez ha frissen lehullott hóban kel egy hátulhajtós gépjárművel megközelíteni azt. ASC gomb megnyom majd vérmérséklettől függő gázállással nekiindulni. Nyilván csak mert nyomod neki mint állat még nem biztos a siker. Inkább az óvatos gázkezelés és a nekifutás jön be. Persze a mögöttem igyekvő lakótelepi öcsi a remek E38as 520i-vel inkább a gázban hitt. A gumis embere meg nyugodtan hihet az idióta béemvés viselkedésben nagy üzlet reményében. Rantosz pedig a kuplungcsere periódus felezésében.
Tehát még a kevésbé hideg időkben Sanyi kiokoskodta a lényeget a varázsos kompjuterre köthető hibakódkiolvasója segítségével, azaz a feszültség alacsony néha. Ettől kipucsul a modul ami a fedélzeti számítógépben generál egy hibát. Persze az adott funkció(k)-nak vége. Nosza cseréljük le az eszközt. 50.000... Meg ha már ott vagyunk akkor még egy-két dolgot ami 97'-óta -egyébként teljesen jogosan- nagyon elfáradt és okos ötlet cserélni mert az elhalálozásuk időszerű. A jó TMK-s ember ilyenkor megnéz még ezt-azt majd bemond egy 100.000 körüli számot mindenestül. Aha, a 975E-be került autó lassan mindennel együtt 1.6-ban van. Persze a gumik meg a felnik azok kellettek. A nagyszervíz alap egy ennyi idős autó esetén, és hát a 7es BMW nem olcsó mulatság. A közel 200K-s átírási díj azért felbasz agyilag. Hát mi a tököm kerül egy miller alatti öreg fos birtoklásában ennyibe? He? Mindegy, ez a sarc, ezek után nyilván ez egy örök darab marad hacsak nem találok egy másik ilyesmi madarat mint én. Végülis a hobbiautók állítólag kelendőek és azért ez abszolúte az a kategória tervezett évi 6000km futásteljesítménnyel...
De vissza a hibához: cserék megoldva, indítás majd... majd semmi bazmeg, minden maradt a régiben. Örjöngés nálam, kéztárogatási gyakorlatok Rantosznál. Menjek el egy villamos emberhez. Pixeles Balázs ajánlása, felhívása (ért az elektronokhoz, vagy van embere ilyesmi alkalmakra) embere száma átküldve. Nyilván Rákoshegyen lakik. Jó hogy nem Debrecenben. Picsába. Sebaj, telefonos hibajelentés, elméletileg átbeszélés, megegyezés az elméleti szerelés elméleti árában, odamenés. Persze a ház mellé épített műhelyek a legritkább esetben könnyel parkírozhatóak. Főleg nem egy ötméteres bajor limuzinnal ami széltében is elvesz 2 métert a szabadból. Semmi gond, kedvelek gépészkedni. Fiatal srác érkezik hogy kérdezzen, olyan lakótelepi pingpongasztaloknál előforduló simlis típus. Szimptómák elmondása, mindenre kiterjedően. A srác azonnal mondja a hibát: a gyújtáskapcsoló fáradt. Nyilván bazmeg azért nem megy a tempomat meg a rádió. Nyilván... Nekilát, szétszerel, nézd csak: szétégve & kipucsulva. Csere zsilliárdokért, kérdem elhaló hangon. Nm, mondja flegmán, 10+ 30 perc és vihetem. Van gond a féklámpákkal is, meg yaz is? Megy, bene a 10-ben. All inclusive még megtisztít ezt-azt a motortérben mert azok is szarok szoktak lenni, ez a best practice. Megnyugtat ez a szakértelem. Majd a végén köszönés képen még elmondja hogy lesz egy generátorjavításom -csak hogy tudjam. de amúgy minden faja és akkor nyugodtan autózzam csak, sok örömömet fogom lelni az autómban hisz látja hogy hobbiautó, a magamfajták nem széthajtani vesznek ilyet. Élettapasztalat meg emberismereti szakra járt nyilván. Az autófeltörési és autórádió-csencselési szakok után, faktra. Vagy ebből lett a másoddiploma. :)
A verdikt pedig: a tuti állapotra hozott autó új gumikkal és egy téli felnigarnitúrával pontosan annyiba lesz mint a megkímélt 2004-es Mondeom volt. Meg is beszéltem magammal hogy legközelebb hagyom a gyermeki álmok kergetését autó és az olasz gyártók preferálását a motorok tekintetében. Mindenkinek jobb lesz az...
Germán kör és pár mondat a Navarraviolett-metallic állapotáról. (műszaki blog, ehhe...)
Tolok egy óvatos Düsseldorf-Hannover-Frankfurt-Darmstadt kört kielégítendő a germán nép legfőbb energiaszolgáltatójának külön kérését. Ez 750 km + némi városi tekergést jelent 2 nap alatt. Nagyon-nagyon örülök hogy végre vezethetek egy kicsit, már szinte kellett egy ilyen túra. És a terv az, hogy ilyenekből havi 2es szériákat fogok csinálni. Most azon az ördögi terven dolgozom hogy valami naccsöcsű arankát találjak magam mellé, olyat aki tud jól vezetni és ügyesen le tudja kötni a germán félisteneket úgy, hogy azok lógva hagyjanak engem és a fasz/értelmetlen kérdéseikkel kevesebb alkalommal zavarják meg a Zen-meditációimat. Nagyon jó terv, ezt kell csinálnom ezt már érzem is!
Közben azért a BMW is halad. Sajnos a kipucsulás felé de azért nincs nagy gáz, talán... Ez-az világít vagy villog a műszerfalon aminek hatására a tempomat feladja átmenetileg de lassan kiderül hogy mi lesz a gond. Csak sajnos ehhez gecisokat kell tornáztatni az ODBcheck-műszert. Óriási szerencse hogy a bajorok már 1995-ben ráálltak a CANBUS-rendszerre. Ezeket már nem autóvillamossági műszerészek javítják hanem vajákosok és mágusok akik minden egyes lépés előtt mentális tréningeket végeznek végeláthatatlan-soros hibakódokat mantrázva & messianisztikus hittel a jövőbe tekintve matekozzák ki a hibaforrások okainak azonosítható lehetséges HW-hibakombinációkat. Persze közben mindig beugrik egy alacsony feszültségszint-kód, vagy egy főtengely-szögelfordulásszámláló hiba, vagy valami tökéletesen más ám igen szórakoztató hiba. Tulajdonképpen ez már nem is egy mezei autó-vezető kapcsolat, ez már egy meghitt beszélgetéseken alapuló élettársi kapcsolat szexel. Mert bizony szétbasz az ideg ha felvillan valami sárga vagy piros a műszerfalon. És még -összehasonlítva a többi korabeli 7essel- így sem jártam rosszul, mert az autó megy, villog, dudál, vált, ablakemel, stb... szóval elvisz A-ból B-be úgy ahogy kell, magas kényelmi faktorral, halkan és gyorsan is ha akarom. És jó benne ülni. És AVG=10,4.
Jazzy pub majd Moulin Rouge
Elmegyek Zsirafokra vadaszni a Bp.-i ejszakaba. Yeah!
Stereo MC's, A38
Bej nagyon szemfüles volt és még időben észrevette a nyúlfarknyi cikket valamelyik szórakoztatóipari-közlöny eldugottabb részében így nem maradtunk le a fergetegről. Hogy ne húzzam feleslegesen: a sophisticated kivételével mindent hallhattunk amit csak érdemes a csapattól. A vokalista és egyben izmos néger asszonyok nagyon jól dolgoztak együtt a főhőssel. A hangosítás nekem rendben volt de mindenki más szerint túl halk volt. Hááát, aki a másnap reggelig csengő füleket kedveli és a basszus az Isten annak lehet hogy gyenge volt, de nekem pont jó, tehát erre adnék még egy plusz pontot. Az átdolgozások kivétel nélkül jók voltak (igen bazmeg, tudom hogy ezzel a produkcióval tolják már egy ideje, de most az A38-ról van szó mint külön technológiai egységről, értem????). Ami nagyon bejött az a dohányzás abszolút tiltása és a tömeg fasza viselkedése volt. Köszi! Mondjuk azt még a warm up-alatt realizáltuk hogy ez egy erősen korosztályos buli lesz és a végére be is bizonyosodott a feltételezés helyessége. A második rájátszást követően ugyan Bejt elrabolta és mentálisan fogvatartotta egy csúf Yeti de ez az koncert élvezeti értékéből nem vont le, sőt alkalmat adott a szép kezű ugrabugrapartnerem megismerésére.
Szerintem megérte mind az 5M + 700 Ft internetes pluszköltséget. Sajnos a hajó és az Infopark között pont szarrááztam de ez se von le a koncertélményből. És hiába a 2 sör megivása az esőnek hála a közeget most nem érdekelte az öreg 740 és az ő ragyogó xenonos fényei, így pont senkitől sem zavartatva gurultam el 70el Martonvásárig. Fasza!
BMW E38 (M62B44) in da House
Nem bírtam magammal, kellett egy öreg német luxusautó (is) a garázsba. Sokat nézelődtem itthon és Németországban is hogy végül kétszer is le kelljen mennem Győrbe hogy az ott hirdetett Navarraviolett-metallic 7est válasszam 4,4es V8as motorral. Hogy miért? Mert egyrészt jó alap a rendbetételre aminek ez egyik oka hogy szerényen ám mégis megfelelően extrázott ami elengedhetetlenül fontos a szopóálarc rémének redukáláshoz. (semmi sem olcsó ehez a típushoz, még BMW-s szinten se, de az extrákkal a költségek exponenciálisan nőnek a hibalehetőségekkel együtt) Másrészről pedig azért mert megéreztem az alku lehetőségét mint a cápa a vérszagot: a remegőkezű családapát asszonya nem ma kezdte baszogatni a feleslegesen elgarázsolt, évi 4000 kilométert hajtott és minden évben valahol lekarcolt-ennek okán állandó felújítási kényszer által körülrajongott Bimmer eladásának realizálásán. 1.290-ről szólt a történet év elején. Jelzem, ez se lett volna sok érte, de az érdeklődők elmaradtak. Nyáron 1.190 lett az ár hogy a télen anya lenyomja 1.090-re. Ekkor kerültem képbe én és szerény 2 hét alatt addig dolgoztam az emberünkön amíg a 2 garnitúra könnyűfém kerékkel és a sallangokkal együtt 975-ben megállat a történet. Nyilván nem makulátlan de "azért vannak a jó barátok...". Meg lesz oldva az összes apróság és még néhány elem fényezését követően kész is. Hogy mennyi lesz a vége? 1.4 vagy 1.5. Átírással, ami már önmagában is 100 feletti számot jelent. Mondjuk én akartam hogy V8 legyen...
Nyilván tudom hogy ez egy irracionális döntés volt de leszarom. Végülis nem dohányzom, alig iszom, nem kurvázok és a szerencsejáték is kimerül a használt motorok és autók adás-vételében. Ennyi szerintem jár és ha nem hát akkor is!
Egyébként ez az:
Ugyanitt eladó egy 2004es olajzöld kitűnő/ megkíméltnemdohányzógarázsbantartotthölgytulajdonostól Ghia 2L benzin 147LE Mondeo. Nem drágán de tükrözve az előbbi kondíciókat. Vegyétek meg / terjesszétek! :)
Breaking news: motoros túra és egy kis szünet...
Kedves "közönség",
Most tutira 10-12 napig szünetelni fog ezen én.blog én szerű történéseinek tudósítása. Persze az is lehet hogy nem... :)
Az van, hogy Csigával (az olasz és japán motorok nagy tudója) elképzeltük hogy elmegyünk motorral Görögországba. Mondjuk Paráliára mert az bulis. Időm van, pénzt szereztem, a Multi egészségesnek tűnik csakúgy mint a 954RR, szóval belevágunk. Szombat hajnalban start majd ~1200km és már ott is vagyunk. Remélhetőleg nem ázunk szarrá és el se basz minket valami gyökér útközben, szóval minden sima lesz és álomszerű! A Makedón résztől kicsit fázunk de lehet hogy a Szerb rosszabb lesz. Mindegy, ha lesz net majd azért tolok egy-két infót.
Drukkoljatok hogy jobb legyen, ugyanakkor szevasztok!
Cerec Inlay
Legutóbb 6 éve voltam fogorvosnál mert éreztem némi fájdalmat a 16os fogacskámnál. Sajnos a Nadapon dolgozó mészáros kevésé volt jó választás de sebaj mert még ebben a hónapban megoldom azt a problémát is. De vissza az idősíkokhoz: tehát a mészáros előtt volt egy laza koronázás úgy 18-19 körül és azzal vége. Minden mást a számban még kisiskolás koromban befejeztek. A múlt héten lettem 35, így kis fejszámolással kijön hogy a fogaim nagy részéhez legalább 20 éve hozzá sem nyúltak. Külön jó ez az olyan A1-es fehérségű fogakkal rendelkezőknek mint én is. (elméletileg minél fehérebb a fog annál több vele a baj. a sárga fogú személyeknek inkább a csontjaikkal van gondjuk és a rögzítések fáradnak el, azaz kihullik a foguk a gecibe. röviden... - a szerző) Nosza el is zarándokoltam egy nem túl közeli klinikára hogy behozzam a 20 év lemaradását. A verdikt: 7 fog van a számban amit problémásnak lehet nevezni. Ja, nekik probléma, nekem inkább kín. Van aki bealszik a fogorvosnál de én inkább a hisztérikus szemforgatást és a rettegést választom szájzárral kombinálva. Képtelen vagyok uralkodni a kezeim fölött és a kb másfél órás "műtét" közben legalább negyedóránként eszembe jutott hogy ha még egy eszközt berak a számba letépem az asszisztencia kibaszott fejét. Tehát a kick off mítingen megbeszéltük hogy nem szarozunk, toljuk a cerec inlay-témát és hamar jó lesz nekem, főképp ha mosolygok és azt mondjuk látom is. Csupa fasza fog a fasza srác szájában. Remek-remek! Mondjuk a kibaszotul nagy injekciók a csont közelében és a nettó másfél órás matatás a számban nem volt a leszállítandók között specifikálva de én vagyok a fasz hogy a parametrizálást okosan kihagytam a struccpolitikai iránti olthatatlan vágyamtól megrészegülve. Ó, mekkora egy fasz voltam... Van ugyanis olyan aki jobb ha semmit sem tud és majd ha menet közben rájön már úgysem tud mit tenni, szopni kell és kész. Én azonban szeretem tudni hogy mire vállalkozom, kevésbé vagyok stresszes. Persze kissé részletbemenő pali vagyok de néhány perc plusz hogy eltöltekezzem infókkal csak nem a világ, ezt még egy percenként zsilliárdokat kiszámlázó fogorvos is átérezheti. Át kell hogy érezze és hagynia kell hogy megkapjam azokat! Kell!
-folyt köv.-
Faithless koncert
Tegnap munkaidő végén váratlanul rám csörgött Sz és visszautasíthatatlan ajánlatot tett: elmegyek vele a Faithless koncertre a free VIP jeggyel, cserébe csak azt adom hogy nem lesz egyedül. Kedvező ajánlat, nem? Nyilván a m unkaidő vége nem 17:30, így nyomban indultam is. Persze az PLAréna parkolója full, meg a helyek kiosztása is ötletes. Az lehetett az ötlet hogy nagy autókkal nem járnak az emberek koncertre. Szerencsétlen 300M sehogyan se fért el. Végül az lett, hogy kicsit a vonal előtt megállás, a váltó N-ben hagyása, kiszállás, zárás, majd a 2 tonna belökdösése a helyre. Semmi gond, külön jó is ha bemelegítek a buli előtt. Valóban lett VIP jegy amivel megnyílt az út: Highway to Heaven! Yeah! A koncert gecijó volt leszámítva hogy Maxi Jazz hangja nem volt belőve az arénához és nekem kurva hangos volt ott elöl. (persze füldugót már nem volt időm szerezni, még most is csöng a fülem) A legjobb részeknél hátrasandítottam a küzdőtérre hogy lássam az extázist. Ahhoz képest hogy már rég nem az elektronika féktelen kihasználásáról szól a Faithless egész szépen bepörgették a tömeget. A végén azért hiányzott a Crazy English Summer de minden más megvolt a kötelező műsorszámban! Az viszont, hogy a körülöttem álló átlagosan 20 éves gyerekek vajon mire gondoltak amikor a koncert előtt alaposan betéptek és hogy a Liszt Ferenc kinézetű 40es koma mire gondolhatott amikor ráment az előbb említett csapat tini lányaira az örök rejtély marad. Mindenesetre tegnap 3 szuperprodukciót is megnézhettem FREEEE! Sajnos D nem ért rá smúzolni mert repülőrajttal távoztak a koncert végén.Nyilván a ruhatári tömeg a csúcsponton volt mikorra kiértem de semmi gond, a parkolóban megvalósított after party mindenért kárpótolt! Sajnos a Security aránylag hamar véget vetett a féktelen mulatozásnak meggátolva abban, hogy az elkészült tinilányokból legalább egyet hazavigyek ajiba magamnak. (és otthon alaposan megkínozhassam a remekbe szabott szóvicceimmel & pikírt megjegyzéseimmel) Persze mindez csak vicc, ilyen faszsággal óvakodtam volna elbaszni a remek estémet!
Kezdő apukák kézikönyvéből egy remek illusztráció
Hétvégén körülszimatoltam a könyvtárhelységben hátha van valami új amivel eddig még nem találkoztam mert a: éretlen voltam hozzá de már nem b: szépirodalom volt ergo lefostam c:nem volt kardozós&baszós és technikai rész sem volt benne, nyilván lefostam d: politikai és vagy jogi irodalom> lefosom még most is e: pina. Megint nem volt felesleges benéznem mert valaki otthagyta azt az Index-es könyvet amit X írt és még maga Uj Péter is ajánlja. azonnal rávetettem magam, mert ugye Péter ajánlotta -ami számít! mondjuk nem ismerem a palit de mégiscsak Index/Totalcar/ilyesmik, szóval hátha... haha- és mert hamarosan nekem is beüthet a gyerek ha nem figyelek vagy kellően szerelmetes leszek, vagy a harmadik opció ami zsaroláson és nyünyörgésen alapszik. A könyv egyébként kellően vicces, de a bemásolt kép mindent vitt! Emberünk -Én- a szülés után lazít a haverokkal miközben lédózerólja magát mindennel ami kábít és ismert, oldandó a mentális feszültséget! Nagyon jóóó!
Wicked Woods Wuppertal & Rettungswagen
Alaposan beszoptam a hétvégén amiért okos ötletnek gondoltam biciklizni egy kicsit a helyi rámpaparkban. Pedig minden jól indult: esős nap ami azért jó mert ugye aznap fedett pályás programot terveztem, kaptam kölcsön protektorokat (kitisztítva, azért ez lényeges!) szóval már csak a bringa, a sisak és egy kis vezetés hiányzott. No hát ennél azért több kellett volna. A legnagyobb gond a megérkezés után a parkolóhely keresése volt. Hiába épült egy domb tetejére a hangár jó messze a városrésztől, sajnos az előtte odagondolt épületet a ledózerolás után nem vittél el darabokban hanem inkább kivárják amíg a természet beépíti. Sajnos tehát hiába nagy a placc, tele van sitthalmokkal, vagy sár van (már megint az eső...). Mindegy, azért volt egy autónyi hely az egyik sarokban. Kicsit sáros, kicsit süppedős, kicsit csúszós de azért a bérautónak pont jó lesz, indulhat a menet. Jóvágású germán haverom hozta a tuti Mongoose Boot'r-t és a csaja sisakját. Rózsaszínt. Ez van baz'meg -mondta- ezzel nyomd! Nyilván ez lesz a legkevésbé vicces ha perecelek, de azért akkor is. No, bemelegítésnek sedertünk egyet a környék sitthalmain, majd vissza a "templomba" de előtte még egy kis down hill a töltésnél. Na, ezt kellett volna kihagyni. Lefelé menet echte német család kerékpározott a városközpont irányába, erős kímélő tempóba, majd váratlanul borzasztó nagyot perecelt a 3 gyermekes Hansjürgen BCA biciklijével. Elsodorta Hansjürgennét és Tomot a már említett jóvágásút. Persze én -a pálya ördöge- ezerrel belerohantam Hansjürgen seggébe majd egy kézen átfordulás bemutatása után pafff. A kibaszott rózsaszín sisakommal és a vagyontérő cangával együtt ott feküdtem a Schwarzbach strasse kellős közepén darabokra törve, a fejem mögött pedig HansJ és Tom az ő seggébe ám véres arccal. Anyu még a járdán kihasználta a bringás ruha tapadását és megkapaszkodott a hátával a padkában.És ekkor arra gondoltam, hogy mi a tökömet keres 4 meglett ember az utca közepén és szélén fetrengve, de különösen arra, hogy a hegy tetejéről bámuló & fényképező tinédzserek vajon szimplán rajtunk röhögnek, vagy a kibaszott rózsaszín sisakomon... Mindegy, összekapartuk magunkat és elindultunk vissza. A kár minimális, az erkölcsi veszteség letaglózó de élünk és a WWW-nél vár minket a Rettungswagen meg a ragtapasz. A mutatványunk osztatlan sikert aratott az emós & deszkás klambók között, de a legvadabb hogy még a kibaszott családjuk is rajtunk röhögött ahelyett hogy a nyomott Ulrichkát figyelték volna aki a félcsövön reszelte apu sok pénzébe került biciklijét. Gyökér banda... De még nincs vége: átöltözés majd irány az autó. Na, nem véletlenül volt az a hely szabad. Bérelt gépjármúvem tengelyig elmerült asárban. semmi gond, Tom a hegyen lakik, évek óta ML Mercikkel tolja. Kötél természetesen nem volt, de a Rettungswagenben nyilván, gyorskötözés majd gáz. 40 kibaszott percet tököltünk mire kimásztunk a sárból, úgy hogy az ML is elakadt kétszer. Persze végül a Rettungswagen oldotta meg a dolgot. Mondtam is Tomnak, hogy ezért kár egy összkerekes fossal járnia, vagy ne legyen ekkora béna fasz legközelebb. Nyilván hazafelé a sok sár miatt úgy rázott az autó hogy komolyan át kellett gondolnom egy méregdrága gőzborotvás kezelést, de inkább gyorsítottam, hátha a centrifugális elementáris majd megoldja. Háát, végülis megoldotta, de ezt az autót még egyszer nem kérném, köszönöm! A konklúzió: 34 vagyok, törékeny csontokkal és íróasztalhoz szokott izomzattal. Vajon kellett-e ez nekem? A válasz egyértelmű IGEN! :)
El is döntöttem hogy újra veszek egy bringát.
Az ismét Eindhovenben
Már az indulás is szar volt: köd, fos kaja a gépen (szárított gyümölcsös rúd... na ezt vajon hogy találták ki?). A folytatásban 50 percet vártam a csomagomra úgy, hogy egy eléggé hosszú folyosón rohangáltam föl és alá, mert a németek nem bírták kiírni hogy melyik odúból ugrik majd elő a bőrönd. Közben csúnya & dagadt rendőr csajok vizslattak gonosznak tűnő szándékkal. Végre meglett az odú meg a csomagom. Mondjuk a 45-ös sáros bakancsnyom nem tudom hogy mit kereshetett rajta, de végülis esett az eső, volt sár, láb is akadt... Kibaszott pikírt német csomagelosztók! Mire elértem az autókölcsönzőhöz már az összes kibaszott automata darabot elvitték, így vagy VW Polo 1.2 TSI vagy Astra 1.4 szánalom. Végül a Polo kiesett, mert laza 12K-val haladta túl a kötelező szervizt, így maradt az Astrakocsi, ropogós 1450 kilométerrel. A megfelelő bejáratásról természetesen gondoskodom, abban nem lesz hiba, Lol! Eindhovenben -mint ahogy mindenhol az út során- ömlött az eső. Ennek az a járulékos előnye is megvolt, hogy a szálloda parkolóját elöntötte a víz. Később a csatornarendszer is elfáradt, így fordulhatott elő hogy a reggeli kígyó visszaugrott a fajanszba nem kis riadalmat keltve bennem és a filippínó takinénibe. A high Tech Campus -ami nyáron a jó oldalát mutatta- pedig rémálommá változott, mert a hideg beköszöntöttével a geci hollandok lefossák a biciklit és tolják ők is autóval. Ennek pedig az a következménye, hogy 8:30 után minden parkolóház megtelik. A szabadtéri parkolók is betelnek 9-re, szóval igyekezni kell, mert ha ott sincs hely akkor off, a közelben megállni lehetetlen, szóval marad a vissza a szállodába majd busz vagy vonat. Persze a szabadtéri P is szopó, mert a viz ott sem tud elszivárogni, szóval sár, dagonya és napi 3,2 km gyaloglás a zuhogó esőben & sárban. Sense & simplicity... az, beleverem a f***at! De nem baj, hétvégére átugrok a Németekhez. Ott majd jön a Kánaán! Meg is kérdezte a recepciós erős testalkatú, izmos néger asszony: ugye a fos kiszolgálás zavar titeket Magyarokat, máshoz vagytok szokva? Igen bazmeg, jól mondod, nálunk ez a szolgáltatás valóban magasabb színvonalra van belőve. Nyilván az eső vis major, de 90 EUR-ért a hősugárzós fűtés, a linóleum a szobában és a 2 szalámis vs 2 sajtos reggeli gyász. A 10centis tévé pedig külön az. Meg ez az egész kibaszott hangulat is az. Szanatórium sokat látott paliknak, az abszolút ingerszegénység és nihil, csakhogy én nem vagyok az.
No, most már jöhet Wuppertal!
A mágikus céges konyha és a ring, a céges parkoló meg lift
Ez az a hely, ahol a remekül kereső menedzserek kiélik gyermeki vágyaikat és felrúgják a létüket irányító szigorú szabályok egy komolyabbik hányadát. Itt oda lehet baszni a zsíros&pacalos bödönt a falnak, gond nélkül be lehet baszni a használt villákat a fiókba, nem kell ügyelni a globális vízkészletekre és a mosogatószer végtelen mennyiségben áll rendelkezésre. A kuka használata csak messziről az igazi és ha mégsem találunk bele a fos reformkonyhás maradékunkat tartalmazó dobozunkkal az sem baj, a fehér falon jól áll a kajamaradék. Végtelenül sokáig... egymás frissen vásárolt 0.5-ös kiszerelésű szénsavas üdítőitalait a legjobb felrázni használat előtt kihasználva balfasz kollégánk figyelmének bűnös lankadását. Bűn & bűnhődés. A levét pedig nyilván egy harmadik arc issza meg, ez esetben szó szerint. És amikor kérdőre vonom a férget csak a tágra nyílt szemek és az értetlenkedéssel kevert félelem amit agresszív fellépéssel leplez a majom.
Legszívesebben letépném a kibaszott kezeit az ilyen férgeknek! Vajon otthon ugyanígy beleszarsz mindenbe te féreg? Habár ahogy elnézlek még ez is elképzelhető...
Aztán ott a zárt parkoló és az azon belüli viselkedés is. Értem én hogy fos az autód vagy tele vagy és leszarsz mindent, de egy 40000 nm-es parkolóban csak képes egy műszaki ember úgy parkolni hogy az a kijelöléssel párhuzamos és nem támaszkodik autójával más tereptárgyra vagy más autójára. Gépjárművén elhelyezkedő ajtók nyithatósága lófasz, a másiké MVP. (Más Valaki Problémája) Mindezt úgy, hogy azért hamar kiderül hogy kinek melyik gépjármű a tulajdona. Hát mi a faszom ez, valami Állatkert fél hülye ám képzett szakiknak? Aztán másnap csörög hogy mi a faszra gondoltam azzal a lebaszó emaillel. Vajon mire gondolhattam te fél hülye, teeeeee!!! Rábasztad az ajtódat a kocsimra mert képtelen vagy párhuzamosan mellém állni egy akkora üres helyen ahol egy Jumbo Jet kényelmesen tudna akár landolni is! Letépném a kibaszott ITIL-re/SAP-ra okosított fejedet vagy rád gyújtanám az informatikus Audidat a gecibe! A kibaszott értetlen hülye fejedbe, abba!
Persze az új noteszek érkezésekor mind ott toporog a field/site/pc/tökömtuggya milyen support ajtajában hogy neki az újból azonnal jusson + local admin rulez! Aztán majd otthon mehet a csonkolós gyerekpornó és a sok funny apps. A kibaszott fehér & teniszütős zokniddal fojtanálak meg az első emelet és a földszint közötti szünetben amiért képes vagy 8 percet várakozni csak hogy lifttel vonszoltathasd a zsíros valagadat a mezei júzereket felkrenkoló nem default desktop background-al ellátott noteszed elé a nyilván vezérigazgatói típusú támlás foteledbe.
A céges karibuli I.
Vidékre mentünk bulizni. Végülis a céges buli nem csak a mértéktelen italozásról és a céges Mancikák behálózásáról szól, hanem egy ezeknél sokkal melósabb dologról, mégpedig az imágó építéséről. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a marketing értékét egy fasza belépőnek. Persze a ritmust le kell követni, de az mégsem járja hogy lefaszozom a big bosst, vagy lekúrom a legjobb csajt mert ezek nem segítenek a későbbiekben és a reputációs skálán se hoz sokat, de legalább keveset igen. No tehát mit csinál az egyszeri parasztgyerek és mit csinál a szofisztikált srác. Lássuk-lássuk:
A belépő: parasztgyerekünk bebaszva érkezik, hiszen a vodkásnarancsovicsok már megvoltak a haverokkal a nonstop-ban. Öltözete példás, a hernyótalpat és a hozzá tartozó műanyag varrásimitációt az öltözködés alappillérének tekinti, az erős színű ingek vs hasonlóan erős de teljesen más színű nyakkendők kombójával egyetemben. És persze a hajtókás öltönynadrágról se feledkezzünk, ez alap! A bratyizás mindenkivel alap, hátba veregetés & tesókázás kihagyhatatlan formula. Emberünk a big bosst is haverként lekezeli, főképp a buli közepe felé a kellő italmennyiség beszűrése után. Italban csak a sör & Unicum kombó, hányni ettől a legjobb!
Szofisztikált emberünk igényesen felöltözve érkezik, tudja hogy ez egy CÉGES buli, és a folyamatos helyezkedés itt is folytatódik csak az adott keretek mások. Persze azért élvezi a nüansznyi különbséget, de óvakodik a könnyelmű italos befolyásoltság alatti színvallástól, másnap az ilyet azonnal az ember fejére olvassák a jól informáltak és azok akik csak úgy tesznek mintha innának de nem, mert csak a mások megfigyelése... Emberünk tehát igyekszik nem leoltani a palikat már az elején, tudja hogy van még erre idő és a poén is nagyobbat üt ha a fogadó fél félig már ki van ütve. A kellő tiszteletet mindenkinek megadja, még a tökrészeg helyi input tündérnek is, hiszen sosem lehet tudni, lehet hogy később nagy ember lesz belőle, vagy legalább ismer majd egy jó csajt ami jól jöhet még a későbbiekben!
Következő stáció az elvegyülés, de erről majd legközelebb.
Debrecen céges szemmel
Itt ülök Debrecenben és azon álmélkodom, hogy mennyire nagy az egy négyzetméterre jutó jó nők aránya a cég ezen telephelyén. És milyen kár hogy ennyire messze van Debrecen. Mondjuk ez is mekkora hülyeség már, hiszen a munkámat jórészt külföldön végzem de akkor is... Mondjuk az M3-on a RO és UKR felségjelű közlekedőtársak sokat tesznek a komfortérzetem csökkentéséért. Hiába igyekszem a sztoikus nyugalom szigete lenni ezek előbb vagy utóbb mindig felmérgelnek. A Meteor büfé viszont teljesen rendben van a pikírt pultos Mancikákkal együtt és ez alapvetően a kaja érdeme! Megyek is és elmorzsolok egy kövér rúd kukoricát amit a mező mellől szereztem be egy pár órája.
Kukorica, jó csajok, Passat V6 Syncro, hát mi kellhet még?
Wuppertal
Eljöttem ide mert itt ülnek azok akik elméletileg értenek ahhoz amit én igyekszem irányítani, de nem is ez a fontos hanem Wuppertal! Van itt minden, állatkert, függővasút, balfaszul beállított lámpák, okos-szemüveges német managerek, stb... Indulás előtt okosan kiválasztottam egy kellemesnek tűnő szállodát ami azért különleges is egyben. Ez nyilván külön jó az Eindhoveni panelbisztró után ahol eddig tengettem a napjaimat két hazautazás között. No tehát a landolás után iziben béreltem egy remek Insigniát, de sajnos a kiadásnál kiderült hogy a jó Opelkocsi inkább elmegy szervízbe és meg majd kapok valami mást, így sikerült kapnom egy 1.4 TSI VW Tourant. Hogy ez mekkora egy fostalicska! A kuplung egy lábgép, a kormány érzéketlen, a TSI motor jópofa de nyomatékban nem erős, a kasztni óriási és a tolatóradar rejtélyes okból kifolyólag nem működött + vagy navigálok vagy zenét hallgatok CD-ről. A kettő együtt nem megy. Maradt tehát a Deutsche rundfunken és a mélabú. Kinti gazdáim a cég legelbaszottabb épületének legzajosabb szobáját jelölték ki nekem mint HQ ami azért is külön jó, mert a csapat többi tagja vagy kurva messze ül, vagy még annál is messzebb egy másik épületben. No ezért kurvára kár volt repülnöm meg szopnom a hotelben... De vissza a hotelhez: az ART & Fabrik hotel arról híres, hogy korosztályos művészek műalkotásait állítják ki mindenhol a szállodában ideértve a szobákat is. No, nekem egy o-lábú kislány jutott agyagból. Éppen pisilni készül vagy egyszerűen csak lehajol és a művész ezt a pillanatot bírta megragadni. Vagy szarni készül... Akad még egy kutya is, de őt kettévágta a villamos, vagy ki tudja mert csak a fele került ábrázolásra. A fürdőszobát pedig úgy dobták fel, hogy leöntötték festékkel az aljzatot és arra is rápingáltak a mindenhol tetten érhető vörös színnel. A csempe egyébként még öreganyám fürdőjében is megállná a helyét! Egyébként már a bejelentkezésnél levert a víz, az ugyanis 15 perces sorbanánlás útján működik ahol 2db remekül képzett és segítőkész meleg srác intézi az ügyeket mégpedig számítógép segítsége nélkül. Így fordulhatott elő, hogy az első ajtónyitogató kártya nem sikerült, a második pedig csak egy napig működött... Semmi baj, végülis kaptam egy fasza kétágyas szobát vigaszul a fos teljesítményükért, mi kellhet még? A kaja fasza volt, leszámítva a furcsa pácokban elhelyezkedő halakat és a borzasztó ízű pástétomokat, tehát a kaják 65%-át. Végül zsömlét ettem szalámival vagy sajttal, esetleg lekvárral. Hááát, végül is Eindhovenben sem jobb ez az ízetlen felvágottaikkal együtt... 1:1
A fizetés ellenben szuperül működött és az AMEX-et is elfogadják ami külön jó ebben az elvadult világban. Muhaha!
Most pedig lassan fogom azt a fos VW TSI-t és elszáguldom Düsseldorfa hogy ott is ügyködjem egy kicsit, majd visszagurítom ezt a fost a bérautós parkolóba ahol szupergyors Törökök nézik át előre megkomponáltan oly gyorsan, hogy mire indítózik a srác addigra én legfeljebb a kiszállással végzek. És ez nem vicc! Utána pedig Star Alliance és a Lufthansa szendvicsek ígérete!
Keresés
Régi bejegyzések
- Jelen
- 2012. május
- 2012. április
- 2012. március
- 2012. február
- 2012. január
- 2011. december
- 2011. november
- 2011. július
- 2011. március
- 2011. február
- Az összes »
Utolsó kommentek
- Shure shot (Mom Leroy és a kedves közönsége), bodhisatwa: Igen, ezt ilyen érzelemgazdagra gondoltam megírni, hogy megmutassam a lelkem... »
- Shure shot (Mom Leroy és a kedves közönsége), sabe: Ez jóra sikeredett, az érzelemcsokornál elmorzsoltam egy könnycseppet :) »
- Motorszerelgetés és egy kis matek, bodhisatwa: Te Csirkefogaaaaooaaaa! Persze hogy tudtam, csak nem sejtettem! :) Az... »
- Motorszerelgetés és egy kis matek, Csirkefoga: Te Pííísta! Te csak most raktad ossze, hogy mennyibe kerul... »
- Thai masszázs, bodhisatwa: Jövő hónapban megyek újra, jössz Sabe? Nagyon jó lesz majd... »
Legtöbb komment
- A Zsiráf nem adása (7)
- Ági vezet a Q***-party után... (7)
- 39.2 (6)
- Ducati Multistrada 1000 DS (5)
- Motorvásárlási gondalatok (4)
A legjobbak
Kategóriák
Linkek
- Napirajz
- Balaza dolgai és értekezései
- Okostojás
- Sabe
- Silver-halogenid
- 6. alabárdos
- szlengblog
- Kpeti
- Száni
